A gáz és olajmezőkön a zavartalan termelés érdekében számos
segédfolyamatot üzemeltetnek. Ezek hivatottak arra, hogy folyamatosan a
megfelelő minőséget biztosítsák és a természeti környezet védelmét
megvalósítsák. E részfolyamatokból egy az összegyűjtött vizek tisztítása,
kezelése és likvidálása.
Az elmúlt tíz év során mind a MOL
mind a Nis-Naftagas szakemberei megtiszteltek bizalmukkal és segíthettünk
e munkák elvégzésében, a hatékony rétegvíz szűrés kidolgozásában.
Írásunkban a szerzett tapasztalatokról is beszámolunk.
Az olajjal, gázzal kísérő folyadék
és szilárd szennyeződés is érkezik kisebb nagyobb mennyiségben. Ezek
leválasztása és elkülönítése fontos feladat. A folyadék legnagyobb része
általában víz, melyet megtisztítás után legtöbbször visszajuttatnak a föld
mélyébe. Mivel a víz egy vagy több mélységi rétegből származik, általában
rétegvíznek nevezik. A vizek kezelése és a megfelelő rétegbe (rétegekbe)
való visszajuttatása (likvidálása) körültekintő tervezést, kivitelezést
igényel.
A mezőn keletkező vizek
származásának és minőségének ismeretében tervezik meg a likvidálás
technológiáját. Ennek szerves része a szűrési (tisztítási) elvárás is.
Tekintettel a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi szempontokra és
határértékekre, a tisztítás technológiájának megtervezése fokozott
felelősséget jelent. A vizek a mező élettartama során eltérő mértékben és
összetételben jelentkeznek. Fontos tehát egy olyan tisztítási (szűrési)
technológia megtervezése, mely időtálló módon a vizek minőségi és
mennyiségi változásait hatékonyan kezelni tudja.
A rétegvíz szennyeződéseket is
tartalmaz. Ezek főként szilárd és folyékony halmazállapotban vannak benne
jelen. Például kvarchomok, agyagásványok, egyéb kőzetdarabok, korróziós
termékek, aszfaltének, paraffin, egyéb hosszú szénláncú vegyületek,
nyersolaj stb. A víz a szennyeződéseket oldott és oldatlan állapotban
(lebegő anyagként) tartalmazza. A lebegő anyagok általában tisztán
mechanikai módszerekkel kiválaszthatók. Egy megfelelő hatásfokú ülepítés
és mechanikai szűrés ebben segíthet.
Az oldott szennyezők kiválasztása
már kicsit bonyolultabb. A legtöbb esetben vegyi kezelést igényel. Ez arra
irányul, hogy a szennyezők csapadék formájában kiválva az oldatból
ülepíthető és/vagy szűrhető méretű lebegő anyaggá alakuljanak. Mind az
ülepítéshez, mind a pelyhesítéshez jelentős méretű berendezésekre,
esetenként vegyszeradagolásra lehet szükség. A vázolt folyamatok
időigényesek is.
A szennyeződések több okból nem
kívánatosak a visszasajtolandó vízben. Elsősorban azért, mert a befogadó
kőzetek pórusmérete olyan kicsiny, hogy a szennyeződéseket nem tudja
átengedni. Másrészt azért, mert a célrétegtől idegen s környezetvédelmi
szempontból sem kívánatos anyagok.
A probléma, hogy a rétegek
elnyelési képessége ritkán magas fokú azért van, mert a célrétegekben
található porózus kőzetek szabad résmérete igen kicsiny (két szemcse köze
csupán néhány tized-, de maximálisan 1 - 10 mikrométer). Emellett a
rétegben elhelyezkedő kőzetanyagok már (vagy még) tartalmazhatnak elnyelt
folyadékot, jól vagy rosszul kommunikálhatnak a környező rétegekkel,
esetleg bizonyos mértékben oldódhatnak a visszatáplálandó vízben stb.
Írásunknak nem célja a részletes
probléma ismertetés - annál is inkább, mert ez mezőnként eltérő és nagyban
különböző lehet. Csupán arra kívánunk rávilágítani, mennyire fontos a
körülmények pontos, naprakész és beható ismerete. Eddig nem tettünk
említést a kérdés anyagi vonzatáról. Belátható azonban, hogy a körülmények
részletes ismerete alapján tervezhetők azok az alternatívák, melyek
várható költségeit megbízhatóan lehet előre számítani.
Összefoglalva és vázolva a
technológiát, az a mezőn fakasztott és leválasztott vizek összegyűjtéséből
- esetleges vegyszeres kezeléséből - tisztításából - és a célrétegbe való
visszajuttatásból áll (1. sz. ábra). A célrétegek általában nagyobb
mélységben, 1000 m alatt vannak. Emiatt is nagy nyomással, 3 - 400 bar
préselik a vizet a rétegbe. A munka dugattyús szivattyúkkal végezhető
megfelelő eredménnyel. A pontos illesztések és a mechanikus szelepek nem
sokáig viselik el a koptató hatású szilárd szennyeződéseket. Ha ezek mégis
jelen vannak, a szivattyúkat igen gyakran kell javítani, mely általában
költséges.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a
szigorú szűrést két dolog indokolja, egyrészt a kútjavítási költségek 3
-400 000 Eurós nagyságrendje, valamint a szivattyú javítások - magas
gyakran több mint 100 000 Eurós költsége. Ha folyamatos üzemet kívánunk
megvalósítani, az elképzelhetetlen megfelelő szűrés nélkül. Mint tudjuk, a
víz kezelésére számos ismert módszer és lehetőség rendelkezésünkre áll.
Azonban minden esetben a konkrét paraméterek segíthetnek a hosszú távon is
megfelelően működő minimális költségű technológia kidolgozásában.
A szűrés megtervezésénél az első
és legfontosabb lépés a szűrési cél kijelölése. A szűrési célé, melynek
alkalmasnak kell lennie a probléma hosszú távú kezelésére.
1. sz. ábra A szűrés helye a
technológiában
1., A szűrési célkitűzés
A szűrési cél meghatározására
legnagyobb hatással az elnyelő rétegek jellemző adatai vannak. Elsősorban
azt célszerű ismerni hát, hogy a célréteg milyen feltételek mellett képes
elnyelni a folyadékot, milyen az átbocsájtó képessége stb. A következő
fontos szempont a víz összetétele alapállapotban. S nem hanyagolhatók el a
környezetvédelmi határértékek sem. Az 1. sz. táblázatban példaként
bemutatjuk egy szűrendő rétegvíz adatlapját:
Water analysis - inlet of the system
1. sz. táblázat
Parameter |
Density at 20 °C
(kg/m3) |
1011 |
pH |
7.75 |
m-alkalinity (mol
HCl/m3) |
31.3 |
Total hardness (on
the base of CaO) (mol/ m3) |
1.41 |
Salinity (g/L) |
10.82 |
TDS (kg/m3) |
13.65 |
Suspended solids
content (mg/dm3) |
50 |
Suspended solids
distribution
from 80 to 12 micron
from 12 to 8 micron
from 8 to 3 micron
Particles size over
80 microns are in negligible quantity. |
58.5 %
27.0 %
14.5 %
|
Oil content (mg/dm3) |
15.0 |
Na+
(mg/dm3) |
5000 |
K+ (mg/dm3) |
90 |
Ca2+
(mg/dm3) |
40 |
Mg2+
(mg/dm3) |
10 |
Fe (mg/dm3) |
1 |
Cl-
(mg/dm3) |
6560 |
(mg/dm3) |
1909 |
(mg/dm3) |
100 |
Filtration
characteristics
filtration time (min)
effluent volume (ml) |
63 min 7 s
280 |
Consumption of KMnO4
(mg/dm3) |
7900 |
Dissolved gases
H2S
(mg/dm3)
CO2 (mg/dm3)
Oxygen (mg/dm3) |
90
20-70
0.0 |
Corrosion rate (mpy/y) |
10-15 |
SRB (colonies/ml) |
100-1000 |
Az értékeket laboratóriumi
vizsgálatokkal határozták meg. Természetesen a mintákat több alkalommal
vették és vizsgálták, hiszen a víz jellemzői attól függően, hogy mikor és
hol kerülnek a rendszerbe, időben és térben is változnak. A megadott
adatok átlagértékeknek tekinthetők. Persze a megnyugtatóan stabil és
hosszú távú szűrési eredményhez az értékek szórását is célszerű ismerni.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy munkánk során területenként lényegesen
eltérő tulajdonságú „vizekkel” találkoztunk.
A szűréssel szembeni elvárások a
kívánt kimenő vízparaméterekkel fogalmazhatók meg egyértelműen. Ezeket
általában a következőkkel jellemezhetjük:
-
a mechanikai szilárd és
folyékony lebegőanyag tartalom kisebb legyen 2 mg/liter értéknél,
-
az olaj (illetve CH) tartalom
legyen kevesebb, mint 2 mg/liter,
-
a maradó szennyeződések 96 %-ban
legyenek 2 μm-nél kisebb jellemző méretűek,
-
a szűrőtelep 12 hónapig
folyamatosan üzemeljen karbantartás miatti leállás nélkül.
Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy nehéz feladat megvalósítását
tűztük magunk elé. Ez elsősorban a szigorú szűrési célban - magas szűrési
finomság, nagy mennyiség és folyamatos üzem mellett - jelentkezett. (
1.sz.ábra)
Más problémákkal ellentétben ez
esetben a szűrési célt az elnyelő kőzet tulajdonságai határozták meg. A
néhány tized mikrométeres szűrési finomság (szűrési méret) viszont a
folyamatos üzem és a viszonylag nagy mennyiség miatt jelentett komoly
kihívást. A szűréshez olyan szűrőtelepet terveztünk, melynek kapacitása
elegendő az egy éves üzemidőre. Lényeges tehát a beépítendő szűrők nagy
szabad felülete. Fontos az is, hogy a szűrők induló ellenállása alacsony
legyen, és az eltömődés későn következzen be. Ehhez olyan szűrő kell, ami
viszonylag magas 4-5 bar ∆p-t is elvisel.
Így teljesülhet az az
elvárás, hogy a szűrőn folyamatosan nagy mennyiség áramolhat át.
Az elmondottak ellen hat az a
kívánalom, hogy a szennyeződések, amik a szűrőn átjutnak 2 μm-nél kisebbek
legyenek. (A magas finomságú szűrők szabad felülete általában kis értékű,
és szerkezetük kényes, ami miatt csupán néhány tized bar nyomáskülönbség
elviselésére képesek.)
Másik gond a szűrési finomság
pontossági kívánalma. A 80 %-nál magasabb érték a szokványos szűrő
anyagoknál a néhány μm-es tartományban nehezen megvalósítható.
Az
Ecofilt Mikrofilter
azonban rendelkezik olyan tulajdonságokkal, melyek elősegítik a feladat
megoldását. Ezek a tulajdonságok a következők:
-
nagy szilárdságú szerkezet,
mely akár több 10 bar-os ∆p-t (nyomáskülönbséget) is elvisel. Ez csupán
méretezési és gyártási kérdés.
-
magas szűrési pontosság, mely
meghaladja a 95 %-ot (de kívánságra 99 % is biztosítható). Erre a gyártási
technológia ad garanciát.
-
mindemellett a szabad felület
értéke magas, mely garantálja a kívánt hosszú, 1 éves működési ciklusidőt.
Ezalatt a berendezést nem kell
kitakarítani (karbantartani).
-
a felsorolt tulajdonságok
miatt a szűrés pontosan tervezhetővé válik annak ellenére, hogy a
szennyeződések és az átbocsájtott mennyiségek időbeni értéke szinte előre
jelezhetetlenül változhat.
A szűrési cél tehát 2 μm-es
szűrési finomság 12 hónapon át óránként 10 - 50 - 100 m3 víz
átbocsájtása mellett.
2., Laboratóriumi vizsgálatok, szűrési
kísérletek
Annak ellenére, hogy a szűrési
cél előre meghatározott a megfelelő szűrési kapacitás megtervezéséhez
elengedhetetlenül fontos a szennyező anyagok részletes és átfogó ismerete.
Mind a koncentráció várható értékeinek, mind a szennyező anyagok fajtáinak
és összetételi arányának meghatározása szükséges a megfelelően tartós
szűrési eredményhez. A laboratóriumi
elemzéshez több alkalommal vettünk vízmintákat. Ennyivel azonban nem értük
be. Az üzemben kísérleti szűrést is végeztünk mellékágban az 2. sz. ábra
szerint.
2. sz. ábra Szűrési kísérlet
A víz mintavételt a kísérleti
berendezéssel oldottuk meg. A szivattyú (p-1) azért volt szükséges, hogy a
megszűrt vizet vissza tudjuk nyomni a főágba. A rétegvíz útja ezután FU,
FSM, F1, C különböző szűrőkön vezetett keresztül. Mintákat az I1; I2
csapokon vehettünk a szűrletekből. A nyomásértékeket a PI-vel jelölt
nyomásmérőkön olvashattuk el. Az átáramlott mennyiséget az FI
mennyiségmérőn regisztráltuk.
A kísérleteket általában két vagy
három fázisban végeztük. A kísérletek során nyert mintákat is elemeztük. A
mérési eredmények alapján vált megtervezhetővé az alkalmazandó
szűrőberendezés. A kísérletek során egy bizonyos víz mennyiség megszűrése
után az előszűrőket is vizsgálatnak vetettük alá. A laboratóriumban
kimostuk az előszűrőkből az általuk felfogott anyagot. Ezt azután
megelemeztük. Egy eredményt mutat be a 3. sz. ábra.
3. sz. ábra
Az előszűrőről leválasztott anyag összetételének FT-IR vizsgálata
Ugyancsak e módszerrel néztük meg az olajtartalmat is. Az előszűrőkből,
olajleválasztókból eltávolítottuk a kiszűrt anyagot és mennyiségre -
minőségre végeztünk vizsgálatot. Egy eredményt szemléltetünk a 4. sz.
ábrán.
4. sz. ábra A szűretlen és szűrt víz
olajtartalmának FT-IR vizsgálata
(a 2926cm-1-nél mért abszorbancia (ABS) a minta
olajtartalmával arányos)
A fekete vonal a szűrt vízmintában lévő olajtartalmat, míg a kék vonal a
szűretlen vízmintában lévő olajtartalmat mutatja be. A csökkenés
nagyságrendjét egyértelműen illusztrálja.
A lebegőanyag részecskéket mikroszkópikus vizsgálatnak vetettük alá.
Megállapítottuk, hogy a jellemző méret melyik tartományban van. Általában
az is megfigyelhető volt, hogy e kisméretű szemcsék idővel nagyobb
pelyhekké 10 - 1000 μm tapadtak össze.
Nem említettük még a vizek
hőmérsékletét. Pedig ez is egy fontos tényező. Az olajmezők minden
évszakban folyamatosan üzemelnek. A termék nagyobb mélységből származik.
Hőmérséklete télen és nyáron azonosra vehető. Azonban a leválasztott
melléktermékek, így a rétegvíz hőmérséklete tág határok között változhat.
Ennek oka a technológiában keresendő.
Tudjuk, hogy a vízben oldott
anyagok mennyisége hőmérsékletfüggő. A vízhőmérséklet változása tehát a
szűrésre is hatással lehet. E nézőpontból is végeztünk vizsgálatokat. A
kicsapódásra hajlamos oldott szervetlen anyagok a szűrési folyamatot
hátrányosan befolyásolják (pl. Ca, Mg, Fe sók). Az a kívánatos, ha ezek
alacsony koncentrációban vannak jelen. Az oldott szervesanyag tartalommal
arányos kémiai oxigénigény (KOIK) általában magas értékű.
A kísérletek jellemző eredményeit
a 2. sz. táblázatban foglaltuk össze. A kísérleti szakaszokat 1-2-3
számokkal jelöltük. A táblázat az elemzések leglényegesebb adatait
mutatja. A kísérlet első fázisában (1) közelebb kerültünk a megoldáshoz. A
második fázisban (2) beépített kiegészítő szűrő a KOIK értéket
nem befolyásolta, viszont a lebegőanyag paraffin szénhidrogén tartalmának
jelentősebb csökkenését okozta. A (3) fázisban szigorítottunk a szűrési
méreten, mellyel a lebegőanyag tartalom a szabványos ivóvíz értéket
közelítette meg.
2. sz. táblázat
Lebegőanyag-tartalom |
Minták jele |
1. |
2/1 |
2/2 |
3. |
Be |
Ki |
Be |
Ki |
Be |
Ki |
Be |
Ki |
Összes mennyiség mg/l |
12,5 |
2,7 |
15,3 |
4,4 |
10,4 |
2,6 |
11,2 |
1,1 |
Vasoxid, vashidroxid mg/l |
- |
- |
12,24 |
1,76 |
6,24 |
1,3 |
8,96 |
0,33 |
Agyagásvány
mg/l |
10,0 |
2,16 |
1,53 |
2,2 |
3,12 |
1,3 |
1,12 |
0,66 |
Paraffin, CH
mg/l |
2,5 |
0,54 |
1,53 |
0,44 |
1,04 |
~0,0 |
1,12 |
0,11 |
3., Megvalósítás
A szűrési cél és az elvégzett
kísérletek, laboratóriumi vizsgálatok kijelölték azt az utat, melyet a
szűrőberendezés tervezése során követtünk. Először is, a nagy mennyiségű
olaj és aszfaltén, melynek fogságában agyagásvány szemcsék vannak, azt
kívánja, hogy alkalmazzunk egy durva olajleválasztó egységet, melyben ezek
a szennyeződések fennakadnak. Ez arra is megfelelő, hogy a finom szűrőt
tehermentesítse a hosszú működési ciklusidő reményében. Az olajleválasztó
kapacitását (felületét) úgy alakítottuk ki, hogy a kívánt élettartam, 1 év
alatt szennyeződjön el.
Ezt úgy értük el, hogy az
olajleválasztóban a nagyobb szemcséknek ülepedési lehetőséget is
biztosítottunk. E technikával az egység ellenállása viszonylag alacsony
értéken tartható. Az áramlási paraméterek a hatásos leválasztást segítik
elő. Az olajleválasztó után a víz a szűrő egységbe kerül. A folyamatos
működés kívánalma miatt ezt párhuzamosan kapcsolt szűrőedényekkel oldottuk
meg. A párhuzamos kapcsolás lehetővé teszi, hogy az egyik szűrőegység
eltömődése után a másik (még tiszta) szűrőedényre való átállással a
szűrési vonal működése a kívánt időtartamig extrém esetben is folyamatos
legyen. A berendezés elvi kapcsolását a 5 sz. ábrán szemléltetjük.
5. sz. ábra Berendezés elvi kapcsolása
A szűrőedények eltömődését a ∆p
(nyomáskülönbség) mérő berendezések mutatják, illetve jelzik. Egy szűrési
vonal felépítését a 6. sz. ábrán adjuk meg. A szűrőn átfolyó
vízmennyiséget mennyiségmérő regisztrálja.
A hosszú idejű folyamatos működés
érdekében 4 párhuzamos szűrési vonalat alkalmaztunk. A szűrési vonalak
üzemeltetése (kiválasztása) a beépített elzáró szerelvények
nyitásával-zárásával történik. Természetesen ez lehet kézi vagy
automatikus üzemeltetésű is.
6. sz. ábra Egy szűrési vonal
A tartályok és csővezetékek
szénacélból készülnek. Tekintettel a kismértékű korróziós veszélyre a
szénacél alkatrészeket tüzihorganyzással védtük.
Az edényekben szerelt
szűrőegységek
Ecofilt Mikrofilter
védjegyű gyertyás szűrők. A szűrőgyertyák kaszkád kivitelűek. A
rozsdamentes acél alaprétegen (garantált réteg) előszűrő van. Az előszűrők
anyaga környezetbarát szűrőanyag. A szűrőgyertyák könnyen kezelhető
szűrőegységet alkotnak (7. sz. ábra). Az előszűrőre azért volt szükség,
hogy a jellemző koncentrációban és méretben előforduló szennyeződések az
előszűrőkben váljanak ki. A garantált réteg a szűrőkaszkádon átjutó
szennyeződések méretét határolja le 98 % pontossággal. A képen az a pillanat látható, mikor a karbantartó berendezés
segítségével az elszennyeződött szűrő egységet a dolgozó kiemeli a
szűrőtartályból. Érdemes megfigyelni a szűrőgyertyákon felrakódott kiszűrt
agyagot. Fekete színe jól mutatja, hogy a finomabb olajos szennyeződések
az előszűrőben válnak ki. A szűrés
megfelelő méretezése esetén a szennyeződések döntő része az előszűrőben
marad. Ezt mélységi szűrőként - a kiválasztott anyag tárolására -
használjuk. A rozsdamentes acélból tekercselt alaprétegen ilyenkor
elenyésző mennyiségű szennyeződés rakódik ki. Általában a garantált (alap)
réteg ez esetben nem tömődik el.
7. sz. ábra A szűrőegység
kiemelése
Egy megvalósított szűrőtelep képe
a 8. sz. ábrán látható. A képen felismerhető a gyűjtővezeték és a róla elágazó szűrési vonalak.
Jól láthatóak a differenciál nyomásmérők és az elágazó csapok piros színű
kezelő karjai. A szűrőtelep ez
esetben zárt helyen került elhelyezésre, mely részben klimatizálja az
üzem-viszonyokat is. Szabadtéri elhelye-zéskor természetesen felmerül az
üzemi hőmérséklet biztosításának kérdése is.
8. sz. ábra Szűrőtelep
A szűrőegységek műhelyben
egyszerűen karbantarthatók. A szűrőgyertyákra rögzített előszűrők
lehúzhatók. Karbantartásuk vagy cseréből, vagy olajoldószerben való
kimosásból áll. A kimosott előszűrők a tapasztalatok szerint 4-5
alkalommal újra használhatók. A szűrőgyertyák puha szőrkefével
olajoldószerben tisztíthatók. A tisztítás 100 %-ban hatásos. Ez a gyertyák
kiviteléből adódik. Tisztítás után a szűrőegységbe a kimosott
szűrőgyertyák és előszűrők visszaszerelhetők. A tapasztalat az, hogy egy
ilyen nagy szennyezettségű helyen is a szűrőgyertyák 10 évig
használhatóak.
A szűrőegység aztán a 7. sz. ábrán
látható módon visszahelyezhető a szűrőtartályba. Megfelelő tömítettség
esetén a szűrés folyamatosan a kívánt finomsággal és hatásfokkal
biztosítható.
Egy
működő berendezés főbb műszaki adatai: |
Tervezési nyomás: |
16 bar |
Tervezési
hőmérséklet: |
-20... +80 °C |
Üzemi nyomás: |
4-6 bar |
Üzemi hőmérséklet: |
0...80 °C |
Űrtartalom: |
12 x 0,13 m3 |
Szűrendő közeg: |
rétegvíz,
termálvíz |
Kapacitás: |
40 m3/óra |
Szűrőegység: |
Ecofilt
Mikrofilter |
Szűrési méret: |
2 μm |
Műszerezettség: |
differenciál
nyomásmérők, mennyiségmérők |
4., Eredmények
A berendezések több éves
működése alatt az üzemeltetők a vízminőséget folyamatosan figyelemmel
kísérik. A szűrőtelepek megfelelő üzemét jelzi, hogy a vízminőség
szennyezettsége a kívánt lebegőanyag és olajtartalom alatt marad. A hosszú
idejű tapasztalat az, hogy a kívánt szűrési finomság mellett a kívánt
szűrési ciklus is megvalósult (1 év). A legutóbbi esetben az egyik
szűrőtelepen pl. 17 hónap folyamatos üzemidő után kellett szűrőtakarítást
végezni.
Az
Ecofilt Mikrofilterrel
felépített szűrőtelep extrém körülmények között is kipróbálásra került. A
tartályok tisztítása során, sűrű iszapot szűrve 7 napon keresztül képes
volt üzemelni. (Normál esetben a rétegvíz szennyezettsége az 1 - 10000
mg/m3 értékhatárok közé tehető).
4.1 Gazdasági eredmények
A beruházás vizsgálatát az
illetékesek elvégezték. Az eredmény jellemzésére elmondható, hogy az
eltelt több év alatt az
Ecofilt
Mikrofilter védjegyű szűrőbetéteket nem kellett újra cserélni. A
szűrőegységek kívánt ciklusidejű kitakarítása után a szűrőgyertyákat új
vagy kimosott előszűrőkkel újra beszerelték. A karbantartásigény mellett
tehát az alkatrészigény is alacsony. Csupán előszűrők szállítása vált
szükségessé.
A szivattyúk javítása - mellyel a
besajtolási nyomást állítják elő - hatodrészére csökkent. Korábban - a
bemutatott szűrés megvalósítása előtt - évente 3 db szivattyú javítására
volt szükség. A rétegvíz szűrés e módszerének bevezetése után 2 évenként 1
db szivattyú kerül főjavításra. Emellett a kútjavítások költsége is
jelentősen esett. Aminek oka a javítások gyakoriságának jelentős
csökkenése. Mindez a jól megválasztott szűrési célra és annak maradéktalan
megvalósítására vezethető vissza.
E helyen is szeretnénk
köszönetet mondani mind a MOL Rt., mind a NIS-Naftagas szakembereinek a
számunkra biztosított lehetőségért és a korrekt együttműködésért. |